Etanol vagy propanol?

A kézfertőtlenítő termékek hatóanyaga általában alkohol. A leggyakrabban használt hatóanyagok közé tartozik az etanol, az 1-propanol és a 2-propanol (izopropanol). Az egyéni preferenciáktól és a felhasználási céltól függően választhatunk propanol vagy etanol alapú kézfertőtlenítő terméket. Olvasson tovább, hogy megismerje ezeknek a hatóanyagoknak a különbségeit, valamint hatékonyságukat a vírusok és baktériumok ellen!

Mi az etanol?

Az etanol egy vízoldékony alkohol, amely két szénatomot tartalmaz. Molekulaképlete C2H5OH. Az etanolt (más néven etil-alkoholt vagy „szeszt”) általában „borszesznek” nevezik, mivel az alkoholtartalmú italok hatóanyaga. Az etanol egy szobahőmérsékleten színtelen folyadék, amelynek enyhe, de jellegzetes szaga és égető íze van [1].

  • Előnyei: hatékony burok nélküli vírusok ellen
    A propanol két formájával ellentétben, amelyek csak bizonyos burok nélküli vírusok (pl. az Adeno vírusok és a Norovírusok) ellen hatásosak, az etanol az egyetlen olyan hatóanyag, amely a legtöbb burok nélküli vírus ellen hatásos [2]. Ügyelni kell a szükséges behatási idő betartására.

  • Tudnivalók a hatásosságról
    A hatásossággal kapcsolatos általános kijelentések esetén mindig szem előtt kell tartani a következőket: a kézfertőtlenítőszerek, például a különféle Sterillium termékek az alkoholos hatóanyagok mellett egyéb összetevőket is tartalmaznak (például a bőrtolerancia javítása érdekében). A hatásosságot ezek is befolyásolják. Ezért (az előírt tesztorganizmusokon végzett meghatározott módszereket alkalmazó) vizsgálatok nélkül lehetetlen megjósolni egy fertőtlenítőszer pontos hatásosságát a vírusok, gombák és baktériumok ellen!

  • Előny: érzékeny bőrre ajánlott
    A németországi Robert Koch Intézet Kórházhigiénés és Fertőzésmegelőzési Bizottsága (KRINKO) etanol alapú termékek alkalmazását javasolja a különösen érzékeny páciensek (pl. újszülöttek, kisgyermekek, légzőszervi megbetegedésekben szenvedő betegek) kezelésénél [2]. Ennek egyik oka, hogy a vizsgálatok szerint az etanolt (80%) jobban tolerálja a bőr, mint a 2-propanolt (60%) [3]. Ebből következik, hogy az etanolt előnyös lehet irritált vagy túlérzékeny bőrön alkalmazni.

  • Agresszív a fehérjék ellen: Hogyan hatnak az alkoholok?
    Az alkoholok antimikrobiális hatása azon alapul, hogy általában képesek megváltoztatni a fehérjék szerkezetét [4]. Az alkoholmolekulák károsítják a külső sejtmembránt, behatolnak a citoplazmába és tönkreteszik a sejtmolekulák és a citoplazmafehérjék belső szerkezetét. Ez a denaturációnak nevezett folyamat és az enzimek kicsapódása a sejtműködés elvesztését eredményezi, és végül sejthalálhoz vezet.

Mik a propanolok?

A propanolok három szénatomot tartalmazó, vízoldékony alifás alkoholok. Kétféle molekuláris formában fordulnak elő (izomerek). Mindkét forma molekulaképlete C3H7OH. Az egyik propanol-vegyületben (2-propanol, izopropanol, izopropil-alkohol néven ismert) az alkoholokra jellemző OH-csoport a középső szénatomhoz kapcsolódik, míg a másik propanol-vegyületben (1-propanol, n-propanol) az OH-csoport a láncvégi szénatomhoz kapcsolódik. Ez a szerkezeti különbség okozza a két propanol-vegyület eltérő fizikai-kémiai tulajdonságait, amelyek színtelenek, erősen illékonyak és gyúlékonyak. Míg az izopropanolnak olyan a szaga, mint az etanolnak, az 1-propanol általában enyhébb szagú [1].

  • Előny: erősebb baktériumölő hatás
    A rezidens bőrflóra elleni baktericid hatás az alkohol koncentrációjának növekedésével nő [2]. Alacsonyabb koncentrációban az 1-propanol hatékonyabb a baktériumok ellen, mint az etanol.

  • Nem mindig biocid
    Míg az EU megállapította, hogy a 2-propanolt tartalmazó kézfertőtlenítőket biocidként kell besorolni, néhány ilyen terméket már korábban is engedélyeztek gyógyszerként pl. Németországban, mely gyógyszereket a német gyógyszertörvény szerinti ún. szerzett jogi záradék védi. Ezért a termék státuszára nem lehet következtetni a termék fő hatóanyagából.

  • Előny: elhanyagolható mértékben szívódik fel a bőrön át
    Ne aggódjon: A két propanol vegyületet és az etanolt csak kis mennyiségben szívja fel az ép bőr [3], ezért nem jelentenek egészségügyi kockázatot. Az etil-glükuronid azonban a kézfertőtlenítést követően absztinencia markerként mérhető a vizeletben [3].

  • „Puhító” tényező: bőrérzet
    Több országban a propanol alapú kézfertőtlenítő szereket részesítik előnyben. Ennek oka: Sok felhasználó úgy érzi, hogy ezek a termékek „puhábbá” teszik a bőrüket. Jó tudni: A kézfertőtlenítőkben használt alkoholok nem változtatják meg a bőr védő tulajdonságait [3].

Forrás:

1. Spektrum Akademischer Verlag, Heidelberg. Lexikon der Chemie. (https://www.spektrum.de/lexikon/chemie/)

2. Händehygiene in Einrichtungen des Gesundheitswesens. Empfehlung der Kommission für Krankenhaushygiene und Infektionsprävention (KRINKO) beim Robert Koch-Institut (RKI), Bundesgesundheitsbl 2016, 59:1189-1220. (https://www.rki.de/DE/Content/Infekt/Krankenhaushygiene/Kommission/Downloads/Haendehyg_Rili.pdf?)

3. Händedesinfektion und Händehygiene. Arbeitskreis „Krankenhaus- & Praxishygiene“ der Arbeitsgemeinschaft der Wissenschaftlichen Medizinischen Fachgesellschaften (AWMF). HygMed 2016; 41 [10]; 254-270. (https://www.awmf.org/fileadmin/user_upload/Leitlinien/029_AWMF-AK_Krankenhaus-_und_Praxishygiene/HTML-Dateien/029-027l_S2k_Haendedesinfektion_Haendehygiene_2016-08.html)

4. WHO Guidelines on Hand Hygiene in Health Care. First Global Patient Safety Challenge Clean is Safer Care. World Health Organization 2009. (https://apps.who.int/iris/bitstream/handle/10665/44102/9789241597906_eng.pdf)