Vírusok, baktériumok és gombák: Mik a különbségek?

Kezdjük a legegyszerűbb és legjobban "látható" megkülönböztető jellemzővel: a mérettel. Bár valószínűleg mindenki tartott már valamikor a kezében ehető gombát, vagy látta már, hogy akamrában lévő élelmiszereket bosszantó penészgombák támadják meg, a vírusokat és baktériumokat szabad szemmel nem lehet látni.

De még a mikroszkopikusan kicsi organizmusok is jelentősen különböznek egymástól méretükben. A vírusok például mindössze 0,025-0,35 mikrométeresek. Ezzel akár százszor kisebbek a baktériumoknál. Megvizsgálásukhoz speciális elektronmikroszkópra van szükség.

A baktériumok viszont általában 0,3-5 mikrométeresek. Ez lehetővé teszi, hogy hagyományos fénymikroszkóppal is könnyen megnézhetők legyenek. Az egyes gombasejtek egyébként végtelenül kicsik a termőtest többi részéhez képest. Átlagosan 3 és 10 mikrométer közötti méretűek [1].

A mikroorganizmusok jelentős szerkezeti - azaz "anatómiai" - különbségekkel rendelkeznek. A vírusok például viszonylag egyszerű felépítésűek. Magjukat a genom, azaz a genetikai információt tartalmazó genetikai anyag alkotja. Ez az anyag lehet kétszálú DNS - mint az emberé -, egyszálú vagy RNS formájában. A genomot egy kapszidnak nevezett fehérjekapszula veszi körül. Néhány vírusnak van egy külső burka is, az úgynevezett lipidmembrán. Így megkülönböztetünk burokkal rendelkező vírusokat, mint például a SARS-CoV-2 vagy a Herpesz kórokozók, és burok nélküli vírusokat, mint például a Rota vagy a Norovírus.

A baktériumok ezzel szemben összetettebb szerkezetűek, és olyan formákban fordulnak elő mint a pálcikák, gömbök vagy spirálok. A vírusokkal ellentétben (amelyek nem számítanak életformának) a baktériumok egysejtűek. Saját anyagcseréjük van, és sejtosztódás útján szaporodnak. Genetikai anyaguk szabadon lebeg a baktérium belsejében - az úgynevezett citoplazmában -, amelyet viszont sejtfal vesz körül. A baktériumoknak tehát nincs klasszikus értelemben vett sejtmagjuk (mint az emberi vagy állati sejteknek). Sok baktériumnak van egy másik különleges tulajdonsága is: azúgynevezett flagellák, amelyek lehetővé teszik számukra az önálló mozgást.

A gombák egy másik, a vírusoktól és a baktériumoktól eltérő életforma. Az állatokhoz vagy növényekhez hasonlóan az úgynevezett eukariótákhoz tartoznak. A gombasejteknek tehát nemcsak sejtmagjuk van, hanem más sejtelemeket is tartalmaznak, például az úgynevezett vakuólumokat, amelyekben többek között tápanyagokat tárolhatnak. Bár a gombákat így az eukarióták közé soroljuk, definíciójuk szerint azonban sem növényeknek, sem állatoknak nem számítanak, hanem teljesen külön nemzetséget alkotnak a magasabb rendű élőlények világában.

A vírusok, baktériumok és gombák mindenhol körülvesznek minket: ott vannak a levegőben, amit belélegzünk, a vízben, amit használunk, vagy a felületeken, amelyeket megérintünk. A baktériumok például por- és szennyeződésrészecskékhez tapadnak, a talajban élnek, vagy az élelmiszerekben vannak - és így nagyobb élőlényekbe kerülnek. Egyes baktériumok igazi túlélőművészek. A Coli baktériumok például megfelelő körülmények között akár 16 hónapig is képesek túlélni a felületeken. Sok más baktérium több napig vagy hétig is életben maradhat a környezetében. Némelyikük még extrém körülmények között, például nagy melegben vagy hidegben is képes erre. Némelyiknek pedig még oxigénre sincs szüksége.

A vírusok is hosszú ideig képesek túlélni a felületeken. A Norovírusok például bizonyos helyzetekben akár három hétig is életben maradhatnak. A baktériumokkal ellentétben azonban a vírusoknak idegen gazdasejtekre van szükségük a hosszú távú túlélésükhöz. Be kell hatolniuk az emberi, állati vagy növényi sejtekbe, majd el kell szaporodniuk. Gazdatest nélkül végül maguktól elpusztulnak.

A baktériumokhoz hasonlóan a gombák is különböző környezeti feltételek között fordulnak elő. A penészgombák például szeretik a nedves körülményeket, ezért gyakran megtalálhatók nyirkos falakon, virágcserepekben, zuhanyfülkékben vagy az élelmiszerekben. Egyes gombák azonban a bőrön és a testen érzik otthon magukat, mint például a Candida albicans nemzetség. Ők felelősek a candidiasis (szájpenész) nevű fertőző betegségért, és általában az élelmiszerekkel jutnak be az emberi szervezetbe. A felületeken a Candida albicans magas páratartalom mellett több hónapig is életben maradhat [2].

Láttuk, hogyan épülnek fel a vírusok, baktériumok és gombák, hogyan osztályozódnak, és hol érzik magukat különösen otthon. Egy másik fontos különbség közöttük az, hogy hogyan szaporodnak. A vírusok ebben a tekintetben rendkívül egyediek. Mivel nem számítanak élő szervezetnek, és önmagukban nem képesek szaporodni, a túléléshez gazdatestre, azaz egy másik élő szervezetre van szükségük, ahogy azt már említettük.

Miután a vírusok behatoltak egy szervezetbe, saját genetikai információikat (a genomot) juttatják be a gazdaszervezet sejtjeibe, és így átprogramozzák azokat. A gazdasejtek ezután új vírusokat termelnek, és ezt követően általában elpusztulnak. Az újonnan termelődött vírusok ezután új "áldozatokat" keresnek, és a szaporodási folyamat kezdődik elölről. A gazdasejtek lehetnek például máj- és izomsejtek, vagy a vérsejtjeink [3].

A baktériumok és a gombák másképp szaporodnak. Az emberi sejtekhez hasonlóan a baktériumsejtek is általában sejtosztódással szaporodnak. Ez azt jelenti, hogy a sejt lemásolja a genetikai anyagát, majd kettéosztja magát, így az anyasejt két leánysejtre válik szét, amelyek aztán ismét osztódnak [4]. A gombasejtek szintén sejt- vagy magosztódással szaporodnak. Ezenkívül spórákat is képezhetnek, amelyek a növényi magvakhozhasonlóan terjednek a környezetben. Megfelelő körülmények között ez új gombák növekedéséhez vezet [5].

Ha apró kórokozók kerülnek a szervezetünkbe – például, ha szennyezett ételt eszünk vagy a levegőből részecskéket lélegzünk be -, bizonyos vírusok, baktériumok és gombák betegséget okozhatnak. Hogyan történik ez? Amikor a vírusok elszaporodnak, átprogramozzák a szervezet saját sejtjeit - például a fehérvérsejteket -, és megakadályozzák, hogy azok elvégezzék tényleges feladataikat, gyakran elpusztítva őket eközben. Ez pedig különböző betegségeket válthat ki - az egyszerű influenzától a hepatitisig, az AIDS-ig vagy a Covidig.

A baktériumok viszont általában nem pusztítják el a sejteket a fertőzés során. Ehelyett a szervezetben zajló anyagcsere-folyamataik során olyan anyagokat termelnek, amelyek az emberre nézve károsak. A szervezet immunrendszere megpróbálja leküzdeni és megsemmisíteni ezeket az anyagokat és a behatolt baktériumokat, ami olyan tünetekhez vezethet, mint a láz vagy a hányás. A bakteriális fertőzés okozta ismert betegségek közé tartozik a hasmenés, a tuberkulózis, a tüdőgyulladás vagy a különböző húgyúti és sebfertőzések.

A gombák által okozott fertőző betegségeket mikózisoknak nevezzük. Ilyen például a lábgomba vagy a körömgomba. A kórokozók, amelyek emberről emberre terjednek (általában bőrpikkelyeken keresztül), repedéseken át jutnak be a bőr szarurétegébe, ahol aztán megtámadják a szöveteket. Bár a bőrgombák viszonylag ártalmatlanok, egyes mikózisok a légutakat vagy a nyálkahártyákat érintik. Ezek azonban a legtöbb esetben az egészséges emberek számára nem okoznak problémát, mert a megfelelően működő immunrendszer le tudja küzdeni a gombaspórákat, megakadályozva a fertőzést.

Nem olyan nehéz megvédeni magunkat a vírusoktól, gombáktól vagy baktériumoktól. Legtöbbünk életébe már amúgy is beépültek a megfelelő higiéniai intézkedések. Mindenekelőtt a rendszeres kézmosás (különösen WC-használat után, étkezés előtt és hazaérkezés után) és a kézfertőtlenítés (például tömegközlekedés használata vagy állatok megérintése után) segít megelőzni a legtöbb fertőzést.

De a vírusok, baktériumok és gombák közötti sok különbség miatt talán elgondolkodik azon, hogy szükség van-e esetleg speciális fertőtlenítőszerre az egyes kórokozók ellen. Ne aggódjon! Az olyan fertőtlenítőszerek, mint a Sterillium®*, széles hatásspektrummal rendelkeznek (baktericid, tuberkulocid, yeasticid és szelektív virucid), ami megállítja a legtöbb kórokozót, például a SARS-CoV-2, az Influenza vagy a Hepatitis B vírusokat.

Csak a burokkal nem rendelkező vírusokat, mint például a gyermekbénulás vagy a Rotavírus nehezebb inaktiválni, és ezért olyan "virucid" vagy "korlátozott spektrumú virucid hatású" fertőtlenítőszerre van szükség, mint a Sterillium® med*.

Bármennyire is fontosak a kórokozók elleni védekezési intézkedések, a legtöbb vírus, baktérium és gomba ártalmatlan. Az emberi szervezetben például körülbelül 39 billió mikroorganizmus él - vagyis 39, amelyet tizenkét nulla követ. Ezek túlnyomó többsége hasznos. Sok baktérium például fontos feladatokat lát el, például segít megemészteni az ételt, vagy természetes védőréteget képez a bőrön. A baktériumoknak csak körülbelül egy százaléka okoz betegségeket az emberben [6].

A gombák szintén természetes módon fordulnak elő a testünkön és a testünkben. Alegtöbb ember valószínűleg a gombákat a kellemetlen körömfertőzésekkel vagy a lábgombával hozza összefüggésbe. De a baktériumokhoz hasonlóan a gombák is hasznosak lehetnek számunkra. Az élesztőgombák például a természetes bőrflóra részét képezik. A bőrpikkelyekben élnek, és elhalt szövetdarabkákkal táplálkoznak. A gombák az ember számára is hasznosak az orvostudományban - például a penicillin nevű antibiotikumot gombákból állítják elő.

Még a vírusok sem mindig ártanak az emberi szervezetnek. Először is, nem minden vírus jut be az emberi környezetből a szervezetbe. Az emberrel érintkezésbe kerülő vírusok sem mindegyike valóban patogén, azaz "betegséget okozó". A legújabb kutatások még azt is kimutatták, hogy egyes vírusok szabályozzák a bélflórát, és ezáltal erősítik az immunrendszert [7]. Napjainkban a vírusokat alkalmanként terápiás szerekként is használják. A rákterápiában például a daganatos sejteket megtámadva és tömegesen elszaporodva képesek elpusztítani azokat [8].