Jó tudni!
Mitől lesz jó egy kézfertőtlenítő?
Több információ
Fáj a fejünk, fáj a torkunk, esetleg borzongunk, lázasak vagyunk, és köhögünk. Ezek a tünetek arra utalhatnak, hogy megfertőzött bennünket egy vírus. De hogyan fertőznek a vírusok? Hol bujkálnak, hogyan terjednek, és ami a legfontosabb, hogyan akadályozhatjuk meg, hogy megfertőzzenek bennünket?
Mik a vírusok?
Ahhoz, hogy megértsük a vírusok terjedési módját, nézzük meg őket közelebbről. A vírusok igen aprók (20-300 nanométer nagyságúak), és viszonylag egyszerű a szerkezetük. Egy DNS vagy RNS molekulából állnak, amely kódolja a genetikai információjukat. Ezt a molekulát egy fehérjeburok, más néven kapszid veszi körül. Egyes vírusokat egy további lipidmembrán is körülveszi.1
Hogyan szaporodnak a vírusok?
A baktériumokkal ellentétben a vírusok nem élő szervezetek, ami fontos tényező a terjedésük megértéséhez. A vírusoknak nincs saját anyagcseréjük. Ezért a gazdaszervezet sejtjeire vannak utalva, amelyekbe befecskendezik a saját genetikai információjukat. Ezt követően a fertőzött gazdasejtek további vírusokat állítanak elő. A gazda a vírustól függően lehet ember, állat, növény, gomba, de még baktériumok is szolgálhatnak gazdaszervezetként.1
Hogyan terjednek a vírusok?
Pontosan hogyan jut be a vírus a szervezetünkbe? A kórokozók számos módon bekerülhetnek az emberi testbe, ez általában mégis az alábbi négy átviteli út egyikén keresztül történik.1,2
1. Fertőzés levegőben lévő cseppek és részecskék révén
A vírusok terjedésének egyik módja az úgynevezett cseppfertőzés. Ez a közvetlen átviteli út fertőzött embereken vagy állatokon keresztül történik.
Amikor lélegzünk, beszélünk, köhögünk, vagy tüsszentünk, apró (kb. 100 mikrométeres) cseppeket bocsátunk ki. Ha valakinek a torkában vagy légutaiban megtelepedett a vírus, azt köhögéssel, tüsszentéssel, beszéddel stb. át tudja adni másnak. Aeroszol képződés esetén kisebb (5 mikrométeres) cseppek hosszabb ideig megmaradhatnak a levegőben, ezért mások belélegezhetik őket. Ezután a kórokozót tartalmazó cseppek a következő gazdaszervezet felső légutainak nyálkahártyájára kerülnek, és elkezdenek sokszorozódni.
Példa: Influenzavírusok.3
2. Közvetlen kontaktus útján
Kontaktfertőzés esetén a kórokozókat főként a kezünkkel visszük át.
A közvetlen kontaktus azt jelenti, hogy a kórokozók egy fertőzött személyről vagy állatról fizikai érintkezés útján kerülnek egy másikra.
Példa: Herpes simplex vírusok (HSV).
A fertőzés azonban közvetetten is megtörténhet, ha egy nem fertőzött személy megérint egy fertőzött tárgyat, például egy ajtókilincset. A tárgyon lévő bármely kórokozó bejuthat a gazdaszervezetbe egy nyílt seben vagy a nyálkahártyán keresztül. A közvetett kontaktfertőzés másik formája, amikor a fertőzött személyek ürülékén keresztül, fekális-orális úton történik.
Példa: Norovírusok.4
3. Fertőzés szennyezett vízen vagy élelmiszeren keresztül
A fertőzés szennyezett vízzel vagy élelmiszerrel is terjedhet. Ezt közvetett kontaktfertőzésnek nevezik. Gyakran a rossz higiéniájú régiókban fordul elő.
Példa: Hepatitis A vírus (HAV).5
4. Fertőzés vér és testváladék útján
A kórokozók vérrel, szövetekkel és testváladékokkal is átadhatók. Ez történhet közvetlenül (például szexuális érintkezéssel) vagy közvetetten (például fertőzött tű ismételt használatával vagy vérszívó rovar csípésén keresztül).
1. példa: Humán immundeficiencia vírus (HIV) – közvetlen átadás véren vagy szexuális érintkezésen keresztül; közvetett átadás: fertőzött tűvel.6
2. példa: Malária – közvetett átadás egy vérszívó rovar csípésén keresztül.6
Tehát mindenhol rejtőzhetnek vírusok?
A levegőben, a tárgyakon, sőt, az ivóvízben is... úgy tűnik, mindenhol vírusfertőzésnek vagyunk kitéve! Valójában nem ilyen rossz a helyzet.
Először is, nem minden vírus jelent veszélyt számunkra. Nem minden vírus fertőz meg embereket, és amelyik igen, az sem mind betegít meg.
Egyes vírusokat nehéz a mindennapi életben átadni. Például a HIV vírus nem terjed cseppfertőzéssel (köhögéssel) vagy közvetett kontaktus útján (pl. közös törölközőhasználattal). Még a csókolózás sem valószínű, hogy terjeszti a HIV-fertőzést. Csak nagy mennyiségű vírusanyagot tartalmazó testváladékon keresztül lehet megfertőződni.6
Ezenkívül sok vírus csak rövid ideig stabil a gazdaszervezeten kívül, nem maradnak a végtelenségig aktívak a levegőben, a felületeken, a vízben vagy az élelmiszereken. Tehát előbb-utóbb elvesztik fertőzőképességüket. Stabilitásukat környezeti tényezők is befolyásolják, például a hőmérséklet, a páratartalom vagy a felület összetétele.7
Hogyan védekezhetünk a vírusok ellen?
Szerencsére nem vagyunk védtelenek a vírusokkal szemben. Először is, a bőrünk egy védőgát, amely megakadályozza a vírusok szervezetbe jutását. Immunrendszerünk is véd bennünket a betolakodóktól. Az ellenanyagok és a vakcinák szintén segítenek, hogy testünk jobban megvédje magát bizonyos vírusoktól.8
Természetesen az a legjobb, ha meg sem fertőződünk. Ezért a megelőző higiéniés hozzájárulnak a saját és környezetünk egészségének megőrzéséhez. Ide tartozhat a másoktól való távolságtartás, a maszkviselés, a rendszeres szellőztetés és a könyökhajlatba történő köhögés vagy tüsszentés. Különösen fontos a gyakori, alapos kézmosás. Ugyanez érvényes a kézfertőtlenítésre, ha fennáll a fertőzés esélye. Ne adjunk esélyt a vírusoknak, tegyünk meg néhány egyszerű lépést!
Hogyan véd bennünket a Sterillium®?
• Alkalmas higiénés és műtéti kézfertőtlenítésre
• Hatékony a baktériumokkal, az élesztőgombákkal és a burkos vírusokkal szemben is*
• Megóvja a bőr felszínének természetes lipidrétegét
• Nagyon jól tolerálja a bőr, hosszan tartó használat esetén is
* Ezen kívül a Sterillium® med és a Sterillium® Virugard termékeknek köszönhetően a Sterillium® termékek között vannak olyanok is, amelyek az összes gomba és spóráik (Sterillium® med), illetve az összes burkos és burok nélküli vírus ellen hatékonyak (Sterillium® Virugard).
A fertőtlenítőszer alkalmazásakor ügyeljen a biztonságra! Használat előtt mindig olvassa el a címkét és a használati útmutatót!
Források:
1Infektionsschutz.de/ Kórokozófajták / Vírusok
https://www.infektionsschutz.de/infektionskrankheiten/erregerarten/viren/
(letöltés dátuma: 2021.12.02.)
2Gesundheitsforschung-bmbf.de/ Fertőzések / A kórokozók terjedése
https://www.gesundheitsforschung-bmbf.de/de/wie-keime-sich-ausbreiten-6432.php
(letöltés dátuma: 2021.12.02.)
3rki.de/ Fertőző betegségek A - Z / Influenza
https://www.rki.de/DE/Content/InfAZ/I/Influenza/IPV/Influenza.html
(letöltés dátuma: 2022.02.09.)
4rki.de/ Kalauz / Norovírusok
https://www.rki.de/DE/Content/Infekt/EpidBull/Merkblaetter/Ratgeber_Noroviren.html
(letöltés dátuma: 2022.02.09.)
5rki.de/ Kalauz / Hepatitis A
https://www.rki.de/DE/Content/Infekt/EpidBull/Merkblaetter/Ratgeber_HepatitisA.html
(letöltés dátuma: 2022.02.09.)
6rki.de / Tanácsadás / HIV
https://www.rki.de/DE/Content/Infekt/EpidBull/Merkblaetter/Ratgeber_HIV_AIDS.html
(letöltés dátuma: 2021.12.02.)
7rki.de/ A vírusok szívóssága
https://edoc.rki.de/bitstream/handle/176904/1032/20it8MVJyvUEM.pdf?sequence=1&isAllowed=y
(letöltés dátuma: 2021.12.02.)
8MSD kézikönyv / Fertőzések / A vírusfertőzések áttekintése
https://www.msdmanuals.com/de-de/heim/infektionen/%C3%BCbersicht-%C3%BCber-virusinfektionen/%C3%BCbersicht-%C3%BCber-virusinfektionen
(letöltés dátuma: 2021.12.02.)
