7 gyakori kérdés és válasz a kézhigiéniáról

Általánosságban elterjedt tévhit, hogy a kézfertőtlenítőszerek gyakori használata károsítja a bőrfelszínt, kiszárítja a bőrt. Sokan úgy gondolják, hogy az egyszerű kézmosás szappannal és vízzel kíméletesebb és ezért előnyösebb. Való igaz, hogy a legtöbb mindennapi helyzetben a közönséges vírusok és baktériumok elleni hatékony védelemhez teljesen elegendő az egyszerű kézmosás.

A fertőtlenítőszer azonban valóban kíméletesebb a bőrhöz, mint a szappan. Ennek oka, hogy a szappan feloldja a bőr saját zsírjait, amelyek természetes védőrétegként működnek. A gyakori szappanos mosás még ki is száríthatja és repedezetté teheti a kezet. A víz hőmérséklete is szerepet játszik, mert a nagyon meleg víz még jobban feloldja a bőrzsírokat, ami tovább gyorsíthatja a kiszáradási folyamatot. Ez tökéletes lehetőséget biztosít a baktériumok és vírusok bejutására, ami irritációt, viszketést vagy gyulladást eredményezhet [2].

Bár a kézfertőtlenítés a bőr saját lipidjeit is feloldja, a szappannal ellentétben az alkohol alapú termékek, mint például a Sterillium®, lipid-utánpótló anyagokat tartalmaznak, amelyek segíthetnek megőrizni a bőr természetes védőrétegét. Bizonyos esetekben a fertőtlenítőszerek még a hiányzó bőrlipideket is képesek pótolni [3].

Legyen óvatos a kesztyűhasználat során! A vélt biztonság nagyobb, mint a tényleges védelem. Az ok: a betegségek kesztyűs kézzel is átvihetők, mégpedig akkor, ha a kézről a kórokozók a szájba vagy az orrba kerülnek, és így a szervezetbe jutnak. A kesztyű tehát csak akkor véd az átvitel ellen, ha az esetleges fertőzés után azonnal levesszük, és a kezet ezután fertőtlenítjük. Nem kell attól tartani, hogy a baktériumok áthatolnak a bőrön és megbetegítenek [5].

Ráadásul, különösen 30 percnél hosszabb kesztyű viselés esetén a kéz izzadttá válhat, ami feloldja a bőrzsírokat. Ez károsítja a természetes védőréteget, ami viszont hosszú távon elősegítheti a bőrirritációkat, az allergiát, sőt az ekcémát is [6]. Ha úgy akar védekezni a fertőzések ellen, hogy közben a kezeit is kímélje, akkor válassza a kézfertőtlenítőszert.

Hagyma és pálinka: számos jól ismert háztartásban használt termék létezik, amelyeknek állítólag antibakteriális hatásuk van. A legtöbbet azonban sebfertőtlenítésre használják. Sajnos sem a hagyma, sem a vodka nem véd meg az olyan fertőző betegségektől, mint az Influenza. A kereskedelmi fertőtlenítőszerek mindenképpen jobb választásnak bizonyulnak. Ezek hatékonyságát tesztelték, és optimalizálták a tolerálhatóságot.

De mi a helyzet a házilag készített alkoholos fertőtlenítőszerekkel? Elvileg ez is egy lehetőség lehet – például, ha a megfelelő termékek elfogytak, mint a világjárvány kezdetén. Ilyen esetekben a gyógyszertárak egyszerűen maguk is készíthetnek fertőtlenítőszereket, például etanolból, hidrogén-peroxidból, glicerinből és desztillált vízből, a WHO receptje szerint [7]. Ez a lehetőség azonban csak kivételes esetben megengedett, mivel az ilyen házi készítésű fertőtlenítőszerek nem felelnek meg a szokásos magas szintű előírásoknak a hatékonyság és a bőrrel való kompatibilitás tekintetében.

Annak érdekében, hogy a fertőtlenítőszer ne veszítse el a hatását, a flakonokat használat után szorosan le kell zárni. Egy másik dolog, amit figyelembe kell venni, hogy a kézfertőtlenítőszerek általában körülbelül 70-80 százalékos alkoholból állnak, ami miatt erősen gyúlékonyak. Tárolásuk során ügyelni kell arra, hogy ne kerüljenek tűz vagy gyújtóforrások közelébe. Az is fontos, hogy a fertőtlenítőszert ne tegyük ki túlzott napfénynek vagy hőnek [9].